- Három betű, sör.
- Sör.
Archívum: nyár kategóriaPazar volt a tegnap, de most még simán éghető a büfim is. Lassan járok, tovább élek (aztán pakolok és irány a vidék egy kis absztinens rekreálódásra). Küldenék, lavja all: Úgy kíváncsi vagyok, mennyire szed szét a Kaiser Chefs - Ruby című száma. Ennek a kapcsán. Nem tudom posztosítani, ennek az egésznek. Családtagok gépújrarakásakor külön móka egyenként kibarkóbázni, hogy mi is a Skype/MSN/Gmail ökántjuk felhasználói neve és jelszava, amelyet korábban a önjelölt család rendszergazdája - gy.k. Te - raktál össze nagy műgonddal. De mit csináljon az a halandó, aki a próbálgatások közben egyszercsak ráakad egy harmadik személy Skype nevére és jelszavára?
Alternatív popperek, nyugaton a helyetek.
Hajolj közelebb. Akarhat-e többet az ember annál, mint mikor két kebelbarátja este 10-re beállít, hogy utána együtt nézzék meg a mosolygó arcot raklapnyi üveg bor alján? Igen. Másnap reggel a születés fájdalmával ébredni, minekutána a nap felét (optimális esetben egészét) alja vígjátékokkal, fürdőszoba felé vett határozott lépésekkel, illetve melankólikus, vidám semmittevéssel töltitek el a megnyirbált agysejtek haláltusája által időről időre előtörő nyögdécseléssel. \m/ Szóval akkor ezt a jó számhoz készült rossz klippet küldeném nektek, akiket szeretek. Most nem kommentálom, de…:
Nyomnád, de nincs kedved mamét hegelni? Jó (ügyesebbek azt is megmondhatják, ezt az online verziót hány másik játék sprite-jeiből ollózták össze). Ma délután fél négyig gyakorlatilag még a porrongyig sem jutottam el. :P De kész az üvegszekrény, most pedig –> Konyha. A fene sem gondolta volna, hogy olyan dolgokat fogok előásni, mint a többit nem is mondom. Foriegner - I wanna know what love is száma is szól a háttérben, miközben pucolok. A harmadik perc derekán járva azon kaptam magam, hogy hangosan énekelem. Damn ez a banda tudhat valamit. Idén a sok éves átlagnál sokkal komolyabban veszem az éves nagytakarítást (DB2008). Ennek számos oka van, igyekszem pontokba foglalni: - az elmúlt 5-6 évben az állandó nyári projectek (ajtó festés, szigetelés, csempézés, parketta csiszolás, stb, stb.) miatt nem történtek érdemi változások Az elhatározás pedig úgy szól, hogy ezévben nem elgégszem meg egyszerű portörléssel, hanem a szekrények mélyére nézek, és kíméletlenül lefolytatok egy komoly szanálást. Ez történik most a napokban jobb-rosszabb hatásfokkal. A dolog emó oldaláról nem szándékoztam megemlékezni már csak azért sem, mert az eddigi tevékenykedés közben különösebben egyszer sem törtek rám az emlékek a kezemen átmenő metál (esetleg poliészter, vagy szerves) kompozitok kapcsán (csúnya hivatkozás ez a tárgyakra). Eddig. Mert most az üvegszekrényben matatok, és itt szeretnék megállni egy percre. Azonban már én sem leszek fiatalabb, így nem mehettem el szó nélkül a gimnáziumi billiárdozásokkor összebugázott kréták, megtartott gyufásdobozok (Pesti Est Café, ZP, Marina Part, Tisza Cipő, Edukátor, Viagra) és üres üvegek mellett, mert ezek egy része már nem része az életemnek - legalábbis nem úgy, mint akkor. Az érzés pedig, hogy én sem leszek fiatalabb, végülis rámutatott, hogy ideje átrendeznem. Bár az iménti felsorolásból úgy tűnhet, hogy egy bazári polcot rakosgatok, pontosan ezek a dolgok adják az apropóját a jelenlegi bejegyzésnek. Az üvegek (legalábbis az üresen eltett hányaduk) ugyanis apró címkékkel a talpukon pihentek a polcon. Az olyan bejegyzések (és most szándékosan fiktív neveket használok, hogy ne mondhasd, hogy “nem ismered őket és egyébként is az egyén emlékei olyanok, mint a segglyuk”), mint “Anna, Barbi, Cecília, Balázs 2002. 12. 31.”, a “Boldog 19. születésnapot”, a “Szakadtunk Aladárral 2001. 04. 19., Gellérthegy”, a “Ballagásodra Bélától ‘03. 05.31.” (ez egy 5 dekás , bontatlan “Royal szeszesital” típusú terméken), “2006. Sziget”, szülinapok, barátnőktől, stb… . Komoly. [Szándékosan kihagyott, későbbre tartogatott elmélkedés.] Az üvegek kikerülnek a polcról - de a kupakokat megtartom. A szekrényt egy időközben bejött hívás miatt már csak holnap fogom tudni befejezni. A pincét még el sem kezdtem, sőt a közvetlen életteremből kivágott cca. 8 cipősdoboznyi cucc első körben ide került le, és az igazi parti csak akkor kezdődik, amikor ezeket a dolgokat kezdem el válogatni, de nem vagyok elkenve. A kiszanált számtek cucc már a neten keresi a következő gazdáját, engem pedig a polcos eseményt leszámítva elkerülnek az emlékek. Persze a java még csak most jön. Üzenet a XIV-ből: nincs UPC telefon, nincs PGSM.
11
07
2008
2:25 - a májkrémes zsömi finom voltBejegyzés szerzője: blanka, nyár, CH3-CH2-OH, este, bódi témábanNa, én nyitok egy sört. Nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár, bicsiz! Július 1 és 6-a között Soproné volt a főszerep. Ez volt sorrenben az 5. VOLT fesztivál, amelyen részt vettem. Nehéz lenne sorrendet felállítani, de ha kéne, az idei alkalmat a TOP 2-be lőném fel. Következik a bontás, a legfontosabb részleteket pedig a post végére biggyesztem be. 0. nap - július 1, hétfő A szervezők ez évben úgy döntöttek, hogy a letelepedés megkönnyítésére már kedd este megnyitják a fesztivált, így programok híján van mód a nyugodalmas sátorverésre. Így tettünk mi is és nem bántuk meg, az akcióval ugyanis annyit sikerült elérni, hogy némi kis protekciós rásegítéssel pöpec sátorhelyen vertünk tanyát. Benyomások: 1 helyen lehet kapni sört, így némi sorbanállást követően megpihenhetünk kezünkben a gyöngyöző korsóval. Jó az idő, jó a társaság, jól van. 1. nap - július 2, szerda Edda, Irie Maffia, Brains, Anna & The Barbies, TÁP Színház. Tudnillik, hogy: Általános szemléletváltásban vagyok. Azon felül, hogy ezt cseppenként majd szándékszom leírni a meta rovat címkéje alatt, ez az elhatározás abban nyilvánult meg a fesztiválon, hogy a bejáratott együttesek helyett inkább a számomra újat, netán ismeretlent néztem meg. Így kedden pl. nem volt nagyszínpad (TCS, Kispál, Bikini?), ellenben volt: Edda: Lehet röhögni: Edda Műveken még soha nem voltam, de a profit és a mulatós korszak ellenére meg akartam tapasztalni, hogy miért is megy Attisékkal a szekér. Uraim, Hölgyeim: Attisékkal azért megy a szekér, mert 20 éve és 30 album van mögöttük, amibe belefért annyi sláger, hogy egy átlag magyar (például blanka) shimán ismeri a szövegek 40, a refrének 75%-t. Ez a legjobban engem lepett meg, és mivel a zenekar nagyon pontosan játszott, így azzal a véleménnyel indultam a söntés felé, hogy ez egy zsíros koncert volt (Mondom én.), az Eddán pedig az nevessen, aki utánuk tudja csinálni. Megjegyzések: furcsa volt MTV logó előtt látni őket. Irie Maffia: Szokásos jó. Külön öröm, hogy a Pista kedvenc szavát (anyabaszó) átcsoportosította a Zubolyba. Brains: Bár csak hárok számot kaptam ki belőlük, majdnem a fesztivál végéig tartották a legjobb koncert címet. Nem ismertem korábban, de nCorebálcsolták a kedélyeimet. Tökéletes ugrabugra riddim komoly vizuállal támogatva. Anna & The Barbies: Attraktív énekes leányzóval, jó hangulattal, vidámsággal operáló zenekar, ebből még bármi is lehet. Lenny Kravitz előtt fognak nyitni 22-én a BA-ban. TÁP Színház: A TÁP a Rossz írások estjét vitte színpadra a városban. Itt szösszeneteket olvasnak el és fel a mai magyar írástudóság legaljáról. Az ötlet (különösen, amikor egyenesen a CD borítóból szavalják a dalszöveget) remek, de mivel az internet használata megengedett volt, csak közepes. Megjegyzés: Veled vagyok baby | Szívem a régy | A testem forró | Megöl a vágy. Benyomások: Sör, pálinka, hangulat. 2. nap - július 3 - csütörtök CYPRESS HILL, Blind Myself, Beatrice, Exploited, Badársándor, Ganxsta Zolee és a Kartell - Jazz verzió Tudnillik, hogy: A második nap az eszemre hallgattam, és nem mentem le a városba. Egy aszpirincé, egy jó könyv és egy hűs leülős - mi kellhet még? A reggeli kupica, amelyet dél magasságában mindennap sikerült abszolválni. Blind Myself: A negyedik percnél eszembe jutott, hogy kétezer valahányban már találkoztunk a szigeten. Jó, minden jó. Megjegyzés: KÁIN! Beatrice: A ricséről hasonlókat tudnék mondani, mint az Eddáról odafönt azzal a kitétellel, hogy ha lehet, még több szöveg ugrott be a medulla oblongátámból. Feró nagyobb kujon, mint valaha és nem fog rajta az idő vasfoga. Ha lesz Hangarian Rock Hall of Fame, akkor őt majd oda. Megjegyzés: Aki hazudik, az csal, aki hazudik az lop. Ganxsta Zolee és a Kartell - Jazz verzió: Zoliék már jó ideje élő zenkarral dolgoznak. Aki volt már instrumentális hiphop koncerten, az tudja, hogy bár az Akai MPC60 nagyon jó sampler, azonban a lájv ekteken ugyanaz a dummdumm szám teljesen máshogy szól megzenésítve. A Kartell pedig ennek megfelelően kb. annyit csinált, hogy a már évek óta tartó amúgy is zenés előadásba beletett még egy akkordot és négy darab bárszéket, aztán átkeresztelte jazzre. Eredetinek jó - dzsezznek kevés. Exploited: A koncert még el sem kezdődött, de sok panker már időben kiütötte magát. Így fordulhatott elő, hogy másfél szám eredjéig még én is bementem a közepébe - nem esett bántódásom. Ja, a színpad? Semtex kakastaréjjal. CYPRESS HILL: Mi az, ami hagyományosan öli meg az összes hazánkba látogató ikon koncertjét? A hangosítás, igen. Így fordulhatott elő, hogy az első 20 percben egy fasza DJ ekt fogadott tátogó B-Real-lel - bohózat. Aztán - all of a sudden - kezdett megjavulni az a mikrofon, és végre átjött Nazális Úr teljesítménye is. A koncert - és a fesztivál - csúcspontját az a Rock Superstar jelentette, amelyre nem tettem volna tétet. Az utolsó szám jogcímén 20 ezer ember egyetlen összegyúrt lepedőként emelkedett a levegőbe, miközben a Cypress ledobta a napalmot a felettünk köröző helikopterekből. Megjegyzés: Sen kb. a hatodik számnál egyszercsak a padlóra került, a színpad pedig megállt egy pillanatra. Bobo és B-Real idegesen kapkodták a fejüket, így nem lehetett folytatni: Benyomások: Talán a legjobb nap volt. Sponsored by the pálinka-kóbi-komló-kombó. 3. nap - július 4, péntek Szalóki Ági: Karády-est, Manu Chao & Radio Bremba Sound System Tudnillik, hogy: A nagyszínpad ma is majdnem teljesen kimaradt. Elkövettem azt a hibát, hogy hagytam magam beinvitálni a Sopronba: úgy volt, hogy megnézzük a Krétakör Médincsájná című előadását. Ezt okosan a városban található Petőfi Színházba szervezték, de ott a BÜFÉBE. Elfér n darab ember, de nem elég. A csapat harmada ezért mindenképp menni akart - nem vitatkoztam. Cserébe lemaradtunk a Kisádiról (majd legközelebb), és marginális belehallgatásokat leszámítva nem tudom, mi történt aznap. A gasztronómiát (fakyeah!) és egy gyors, de kedélyes dzsintonikozást leszámítva az időközben megjelenő harcostársakkal. Szalóki Ági: Karády-est: Sanzonról sanzonra. Ági nem egy Aretha Franklin, de nagyon lelkes és a személyes tapasztalat alapján remekül lehet a zenekarára a földön fekve az ég irányába mosolyogni és merengeni, hogy ó, beh jó is épp. Manu Chao & RBSS: Ide most nem tudom, mit írjak. Manu Chaot mindenki szereti, közben pedig olyan frázisokat kell puffogtatni, mint világcsavargó, meg bohém. Én inkább úgy fogalmazok, hogy még nem ismerem eléggé. 3 számot hallgattam végig tőle, ezek klasszak voltak, egy jó társasággal (én némi vörösborral) a negyvenedik sor végéről megmondom, hogy nagy élmény lett volna. Benyomások: Igazából ez a nap sem volt rossz, csak máson volt a hangsúly. Üzenet az agynak: a gyomor NEM séker, a sör nem gin, a pálinka nem portugízer. 4. nap - július 5, szombat The Offspring, Black Out, Reflected, Clawfinger, Professor Brinkfunk Tudniillik, hogy: Az utolsó nap délelőttjét rekreációval töltöttem - városba le, kávézóba be, kapuccsínót ki, csillbe le. Nagykirály. Délben könnyű ebéd, majd vissza a tetthelyre: kezdődjön a napi. A délutáni fáradtságot pihizéssel igyekeztem feloldani: a taktika bejött, így nem volt akadálya az esti rokk!nak. Itt jegyezném meg, hogy nagy bazdmeg annak, aki kitalálta, hogy a Red Lounge-ba mennyiségi kvóta legyen. Az egyik legjobb parti helyszín volt a humorral meg a jazz előadókkal, de a karszalgomat nem azért viselem, hogy “megtelt” táblákat olvasgassak. Ez nem a Rió, ez egy fesztivál, bízzák már ránk, hogy hogyan férünk el. Na. Reflected: Salgótarjáni melódiapunkpop at their best. Nem csalódtam. Black Out: Bár a koncert verő fényben volt, nem volt panasz a hangulatra. Őket is itt láttam először, megérte megnézni. Professor Brinkfunk: A PB a délutáni pihi mellé szólt. Feldolgoztak mindenfélét, ennyi. Clawfinger: A Clawfingert a szeretet és rajongás fogadta tele sátornyi ember formájában. Hosszas tapsok és skandálás szegélyezett minden számot, az emberek pedig lelkesen énekeltek, csápoltak, ugráltak, hypeoltak és csapattak. Zakék ezen annyira meghatódtak, hogy a szokásos +1 visszatapsolt számon túl még hármat eljátszottak. Nem cifrítom: legjobb koncert award. Képzeld el, mi folyt erre Gyöngyösön. Megjegyzés: When i grow up there will be a day | When everybody has to do what i say The Offspring: Meglepődnél, ha tudnád, mennyien jöttek ki csak az Offspring miatt - meglepődtem én is. A hátsó kivetítőnél álltam, ahol nagyon jól szólt az anyag, és annyit lehetett rá ugrálni, amennyit csak jólesett. Nem is volt benne hiány, a srácoknak meg állítólag ez a koncert tetszett eddig a legjobban a turné állomásai közül, úgyhogy kaptunk is egy kis ráadást. Benyomások: Méltó zárónap, többet nincs értelme elmondani. 5. nap - július 6, vasárnap Hazaút. Itt jegyezném meg, hogy sátorbontáskor csak a hülyegyerekek nem szedik össze a saját szemetüket, de persze ne legyenek az embernek illúziói. Ellenben respect a nachóárusnak, aki az eladatlan készletet kirakta a standja elé vagy 40 tégely majonéz és édes szalsza kiséretében: felmarkoltunk belőle valamennyit, és örültünk neki a vonaton. Látjátok, ilyen magyar mentalitás is van. Megjegyzem, többségében szeretem a VOLT közönségét. A négy nap alatt kb. négyszer öntöttek le sörrel, de mindig belefért egy “bocs” vagy egy “ne haragudj” - én meg persze hogy haragudnék: fesztivál van waze. :) Még egy szösszenet: IC hozott haza. Rutintalan vonatozóknak elmondom, hogy erre helyjegyet kell váltani: oda ülsz, ahova szól. A jegyen volt kocsi szám, a szerelvényen nem. Amúgy GySEV volt, szóval most nem a máv, de 2008-ban ez azért nem semmi. Ettől függetlenül szépen, kényelmesen hazahoztak, nem vagyok panaszos kedvemben. Legfontosabb részletek: Fergetegesen jól sikerült az idei fesztivál. Köszi mindenkinek, aki eljött, köszi, aki el akart jönni, köszönöm Istennek, köszi az időjárásnak, jó volt, minden jó. Ha jövőre szólnak a MÁVnak és a Volánnak, hogy “éló!, fesztivál van, e”, akkor gyakorlatilag ott lesz a pont az i-n. Nem tetszett: Top koncert: Clawfinger És amit négy oldal legépelésével sem tudok igazából átadni: örültem. |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
16%
Bejegyzések (RSS)