Médium: színház
Cím: Hat hét, hat tánc
Előadó: Kulka János, Vári Éva
Helyszín: Thália
Elérhetőség: Honlap
Még meg sem száradt a festék az új színházi évadon, de a Nagymező utcában már javában zajlanak az előadások, ameddig a szem ellát. A HHHT a honlap tanúsága szerint negyedik évadjának első napjait tapossa. A nézőtér ettől függetlenül tele, már egy hónapja is csak lyukak voltak, a Thália – ami a külalakot illeti – ott van a TOP5 magyar színházak listájában, minden adott a remek szórakozáshoz.
Előre bocsájtom: nem lesz spojler.
Némileg szokatlan darabot kap a néző. Az alaphangulat ugyanis végig egyfajta bohózatra, két, egymástól fényévekre lévő világ találkozására, eltérő emberek eltérő életmódjára épül, ami a végére többé-kevésbé mégis csak átalakul.
Kezdem azzal, ami nem tetszik. A darab alapötlete felső hangon 45 percre van hitelesítve, ennek ellenére két órát töltenek meg vele szünet nélkül. Az egyes konfliktusok rendkívül mesterkéltek, és bár a játszmákban vannak frappáns, illetve tanulságos részek, a dialógusok nekem sokszor életszerűtlenek, túlspirázottak. (Bár ezen utóbbi megjegyzésem nem volt leolvasható a közönségről: az kontextusfüggetlenül nevetett, amint előkerült egy baz’meg. Amondó vagyok: ezt is lehet jól csinálni, de rosszul is.) Nem tartom magam prűd embernek, éééérteem?, de halott emberek hamvaival poénkodni ugyanúgy nem menő, mint azt mondani, hogy minden osztrák náci.
A történet vége gyakorlatilag össze van csapva: mintha elfogyott volna a snapsz az író kedvenc krimójában. Gátlástalanul válogat, hogyan adhat mégis hátteret, tartalmat a szereplők sorsának, a dolog viszont mégsem csúszik olyan könnyen, mert – mint mondottam – az ember túl van 105 percnyi gegen. A mondanivaló gyakran belefullad a humorral körített erőteljes sértegetésbe, pedig ezen a téren mindenképp lehetne hozadéka a darabnak.
Ami viszont átlagon felüli, az a színészi játék, avagy hogyan lehet közepes (netán szándékosan?) túlnagyított karaktereket hitelesen megformálni. Mágenheim doki számomra már nem egy darabban bizonyított, és Vári Éváról is teljesen hihető, hogy 51 éve a szakmában. Nem csak a karakterüket hozzák, de a darab címéből kiolvasható színpadi elemeket (tehát, hogy a táncot, Tibi) is parádésan csinálják végig mind a két órában.
Ez pedig vitathatatlan teljesítmény.
Négy csillag. 
Comments(0) 
Loading ...
blanka