1989
Egy őszi délutánon a bogyó blanka az egyik csoporttársával mászókázott az őrmezei óvoda udvarán, és ezt a refrént dúdolgatta:

Repül az a szanvabiccs idő.
Egy őszi délutánon a bogyó blanka az egyik csoporttársával mászókázott az őrmezei óvoda udvarán, és ezt a refrént dúdolgatta:

Repül az a szanvabiccs idő.
Győrből jövök.
Kerek egy órában van az M1-esen lebattyogva, az embernek csak arra kell vigyáznia, hogy megvegye a 4 napos matricát az úthoz, illetve, hogy engedelmesen elengedje a sebességkorlátozásokra fittyet hányó román rendszámos kocsikat. Odalent nyugis várost fog találni nyitva tartott cukrászdákkal, a mindenszentekre készülő virágpiaccal és a csendesen hömpölygő Mosoni-Dunával.
A városban sétálagtók nyugodtan konzumáljanak baconos-sajtos hamburgert és lúdlábtortát, mind a városban-, mind pedig a parton fogyasztva kellemes élményben lesz részük.

A Cretain magazine jóvoltából az ősbemutatón nézhettem meg Csupó Gábor legújabb filmjét. Előre szólok, hogy spojer nem lesz, de a frankót megmondom.
A film kiváló grafikával és képi világgal, közepesen rosszul felépített jellemekkel mond el egy 0 történetet. Körülbelül arról szól, mintha kiragadnál 3 napot az életedből, hogy íme: ez egy-, ez A film.
Pedig mindent bedobnak: összesen kb. 100 darab rajzolt cicit számoltam, Christina Aguilera egyetlen türülközőnyire van a nézőtől, egyszer pedig még a “punci” szó is elhangzik az amúgy teljesen gyerekbarát nyelvezetben, azonban hiába a számtalan erőltetett kikacsintás, ha nincs benne a fricska, a csattanó, a poén.
Jóska teljesen nyugodtan lehetne szlovén, de akár még albán is, hiszen kb. annyi benne a darutollasföveg karakter, mint egy zsák cementben. A történelmi hűségről – ami ezen filmekben amúgy sem szokott szerepSpanolni pont az oroszokkal kell, (akikkel amúgy semmi bajom sincs, sőt, risztekpa, hogy ennyi diktátort meg muszka állatot túléltek/élnek), nem fért volna be mondjuk egy polák, akivel ihatná sörét,
kávéját (Nem, rím ma nincs).
A zenék is felemás alapot adnak, mert a mehikói sráchoz simán hozzávághattak volna pár latínós hiphop ütemet (ha már megjelenésében ehhez húz – bár szerintem inkább egy comptoni gettóharcosra emlékeztet mexikói forma helyett)… azonban pl. a stáblista alatt olyan szám megy (ezt most szándékosan nem árulom el), amelynél találóbbat szerintem nem lehetett volna kifogni a kis magyar popbizniszből (aki bemondásra megfejti a címét – úgy, hogy nem látta a filmet -, az kap egy üveg ilzert).
Nagyon kár, mert sokhelyen látszik a befektetett munka, azonban az ember mégsem a rekeszizmát visszanyomkodva jön ki a moziból. Sőt, talán ha hat darab elfojtott kacajt meg tudtam számolni.
Csupó ettől függetlenül alkotó, de ez a mű sok aspektusból dobás lehetett volna egy jó forgatókönyvvel.
Nyitok egy sört akkor mostan.

Ha a lovak Istent rajzolnának, lovat rajzolnának.
Én vagyok a hülye, hogy szociálni akarok.
Szép nap volt pedig.
Ha felnövök és telik rá, lesz egy GMC Vandura-m. Gondolom, megérted.

A Far Cry 2-nek meg shader model 3.0 kell. :-P
Nem magyarázom: Family Guy on demand!

Ha most odakint andalognék az avarban, ezt dúdolnám.
A nap embere ez a tag:

Ha reklámot csinálnék az erős nyakakról, Henry Rollinst kérném fel, mert, éstehát, mert.
Amúgy pedig tisztelet azoknak, akik 52 éve a jó ügyért szálltak ringbe: az 1956-os év embere a Magyar Szabadságharcos.

Cirkalmas körmondatok helyett elmondom, miért menjetek le a hét végéig tartó kolbászfesztiválra:
1. A kolbász
Mi más? Csabán csabai van, pöcs mód paprikás (de csak, mert szeretjük az alliterációkat), és ettől más, különleges, finom! Grill, sült? Májashurka, véreshurka? Fél csirke, fél disznó? Amit akarsz.
2. A pályinka
A pálinka egyenesen Békés városból érkezik, van felhasználói (mézes likőr pálinkák – 35%), adminisztrátori (prémium pálinkák – 40%), sőt, rendszergazda pálinka (disznótoros – 50%), kinek-kinek chmod szerint.
3. Abor, asör
A sör – örülj velem – Sopronból érkezik, ergo erről túlzottan sokat nem tudok elmondani, ellenben a borok Tokajtól Villányig, Balatonboglártól Egerig ott vannak a házban. Akkor is, ha egy darab százasod van egy decire, de akkor is, ha tizenöt darab.
4. A hangulat
Tibikém, a hangulat pazar, csikidám nappal, dixie, mulatós, mulatás éjszaka. Ne reggelizz, menj, ahogy vagy!
Na, elég a’ hozzá, hogy valamivel egy óra után battyogtam ki a csabai pályaudvarról, ahonnan – miután egyesítettük erőinket makréla úrral – a sportcsarnok felé vettük az irányt. A velkamdrink – sör – és némi vásári andalgás után felmértük a helyi flatland és freestyle bmx kultúrát, majd következett a kolbász és hurka pandemonium. A reprezentatív felmérés alapján a standok ugyanabból az anyagból dolgoznak, a minőség konzisztens, az almapaprika iso9002-es. Az ágyazást követően éles váltással tértünk át a vino vallásra, mak mindjárt bele is nyúlt egy ribiszke borba, én ortodox pinot-osként tartottam a vallást. Sikerült is találni egy pultot, ahol ROZÉ formátumban mérték ezt a nedüt. Már láttam ilyet, de meg kellett mászni. A második kör a tesóka volt, de immáron egy rafinált küvés noár. makréla ezúttal valami nagyon fanki hárslevelűbe kortyolt bele, amely előtt kénytelenek voltunk közös felhödüléssel leborulni.
Zárásként némi körtével állítottuk be az 5.5-ös pH-t, következett a levezető városnézés, hogy aztán még elérjem a félnyolcas gyorsat a Nagyfaluba (a GPS szerint a jobb szakaszon egy kilóig is huzatta a gépet kavboj masiniszta).
Csaba jó hely, egyetek barac’ot, Székely Szabit a parlamentbe!
A réten legelő bocik sokat easy-znek.