blanka tha suntoucher

Mint arról a blankavízió korábban beszámolt, tegnap estére Budapestre vártuk a hiphop szcéna (végre én is kimondhatom ezt a szót, ti sznob k) apraját, nagyját.

(Az esti partyt - a változatosság kedvéért - színház előzte meg - de erről majd később.)

A színpadon a Naughty by Nature, akik (’99-et leszámítva) utóljára 13 éve tudtak kijönni valami említésre méltó anyaggal - akkor viszont bablion oszlopait megrengető trekkekkel örvendeztették meg a szerecsen muzsikára fogékony tömegeket. Az NbN ennek megfelelően nem számít mai gyereknek, és talán azt a bélyeget is rájuk lehet sütni, hogy a mai napig a ‘91-’95 között összerakott három albumból élnek - ám ez jelen sorok íróját a legkevésbé sem zavarja, hiszen egyrészt az NbN az egyik kiskedvence (meg úgy általában is a kor zenéjére gerjed), másrészt az a zenész vesse az első követ rájuk, aki.

A koncertet ideális helyen, a Petőfi Csarnokban tartották. Ha most egy szakadt lyukra gondolsz most, tévedsz: kiváló volt a hangosítás, elfogadható árú a sör, kultúrált a mellékhelység, kicsi a nyomor. (Ez utóbbi persze már egy más történet.)

Nézzétek meg (.flv-ben, tehát .flv képes lejátszóval, vagy pluginnal) az estét itt (az első videón 12:30-kor lehet blankának integetni q:-P):

1. rész (érdemben a warm up),
2. rész (a koncert majdnem hiánytalanul),
3. rész (a ráadás),

így nekem semmi dolgom sincs, csak röviden hozzátenni a bitekbe foglalt audiovizuálhoz a személyest.

A koncert maga kiszabott jó volt. A fellépők és a közönség is beletett mindent, szó nem érheti a ház elejét, és minden bizonnyal az év legjobb gigjét láttam (again: május eleje van), makro szinten legalábbis. A személyes élmény - vagy ha úgy tetszik a mikro level - világában az alkalmat egyetlen dolog választja el az abszolút dobogós parti élménytől, ez pedig a tipikus szűk keresztmetszet; az user (gyéká: én).

Rá voltam hangolódva: tetszett, amit látok, tetszett, amit hallok. (Hasonló kaliberű hipháp esemény felső hangon maximum háromszor esik meg egy évben kishazánkban, de inkább egyszer.) Jó kis közönség, még jobb banda, akarom, kurvajó.
Minden adott volt tehát, azonban valahogy a közösségi élményt nem sikerült átélni. Fejben egyedül maradtam - akármennyire is hangzik mindez kurvulásnak, klimaxnak esetleg rinyának. Én vagyok szerintem a leginkább az, aki nem gondolta, hogy ilyen létezik.

Nem magyarázom: a szépre kell emlékezni, arra pedig a Pecsa volt a legjobb hely az országban 05. 02-én.

YouTube Direkt

Ez a bejegyzés 2008. május 3. szombat napon 22:11 órakor készült, és a(z) este, műv, zine témához tartozik. Nyomon követheted az erre a bejegyzésre adott válaszokat RSS 2.0 forráson keresztül. Hagyhatsz hozzászólást, vagy tehetsz visszakövetést oldaladról.