“XY licence alapján gyártja a Dreher/Borsodi/Soproni/Akármi sörgyárak Zrt.” – mondta a doboz.
Ezt most nem értem.
Ha Sopronit, netán Golden Acest szeretnék inni, nem fog tévedni a kezem, amikor a polchoz érek a teszkóban. Szép, szép, hogy profit orientált vezetés, de sörgyáraknak azt kellene megérteniük, hogy ha Stella/HB/Staropramen/Heineken/Amstel/Tuborg/Becks vagy hasonló küfődi sört szeretnék inni, akkor azért fizetek n forintot, mert nem egy átszkinezett Borsodit akartam konzumálni, hanem azt a komlószörpöt, amit a bajorok/dánok/hollandok/csehek stbstb főznek. Pláne nem a polska, esetleg serbia illetőségű lokalizációt, ugye Calsberg?
Állítom: van olyan, hogy jó magyar sör (ha most pécének kell lenni – nem kell (*köp*) -, akkor úgy fogalmazok, hogy van olyan magyar sör, amelyet én szeretek). Ha jó sört akarok inni, akkor tehát vehetek kifejezetten magyart (sok esetben nevében magyart :( ). Ha külföldi sört akarok inni (mert a külföli között is sok van, amelyet szeretek), akkor viszont kifejezetten AZT szeretnék inni, ami a cimkére van írva, ergo valahol átejtének érzem, ha a dobozban a kifizetett TY forintért valami egész mást találok, mint amit szerettem volna.
A prémium sört az ízéért isszuk, ami attól a víztől, attól komlótól/malátától lesz olyan, amit csak ott, abban az országban tudnak úgy megcsinálni, ahogy azt szeretjük – mert ez nem a megdonác (bár megyjegyzem: a magyar megdonác messze a jobb, mint a többi megdonác).
Igazságot Magyarországnak, az import sör legyen újra import!
(Ennek megfelelőn big up a Pilsner Urquellnek, ami újra cseh. )
